Gyógyulásom története

A (volt) Magánnyugdíj-pénztáram visszaigazolta az állami rendszerbe (TB) való  visszalépésem. Erre a papírra vártam (illetve várt a nyugdíjfolyosító) február 20 óta.

Munka ügyben apró, pici előrelépések vannak. Érdemben nem sok: ez alatt azt értem, hogy konkrét cég nem hívott be mostanában interjúra. Tegnap voltam egy toborzó cégnél, szimpatikus voltam, és az önéletrajzom alapján a munkatárs szerint alkalmas is a feladatra. Ez egy informatikával foglalkozó cég egyébként, amely kimondottan informatikus értékesítőt keres. Sokan jelentkeztek értékesítőnek, de informatikus alig volt köztük. Ez az egyik jó hír. A másik jó hír, hogy két embert akarnak felvenni, ami azt jelenti, hogy éppen kétszer akkora az esélyem, mintha csak egyet keresnének.

Sajnos csak január első- második hetében derül ki a továbblépés.

Továbbra is rosszul alszom, és minden hajnalban kapok egy nem várt ébresztést az egyik négylábútól. Onnantól kezdve pedig vagy nem tudok visszaaludni, vagy zaklatottabban alszom, mint addig. A stressz még mindig döbörög bennem és ennek testi jelei is vannak persze. Éppen egyik nap beszélgettem egyik sorstársammal, aki pontosan tudta miről beszélek akkor, amikor azt mondom, hogy "orvosilag nincs észlelhető tünet, de én pontosan tudom, hogy valami nem stimmel" - igen, így kezdődött anno - erősített meg. Ez megint csak olyan dolog, amit az ért meg, aki átélte ezt a betegséget. Aki érzékenyebb lett a testi reakciókra. Ezek gyakorlatilag csak érzések - éppen ezért sem vérképpel, sem RTG-nel, stb. nem mutatható ki.

Jött ma egy levél - végre - a fejvadász cégtől. (az egyiktől) Attól, amelyikben nagy reményt láttam egy gyors elhelyezkedés kapcsán.

Elolvasom »

Van némi előrelépés munka ügyben. Végre! Egyik nap felhívott egy fejvadász, azzal, hogy látta az önéletrajzom és szeretne telefonon előszűrést csinálni. Benne lennék-e? Mondtam, persze, csináljuk. Kérdezett ezt azt, majd búcsúzóul megkért, hogy a személyiség tesztet, amit mindjárt átküld, kitöltve küldjem vissza az adatvédelmi nyilatkozattal. Azután megbeszéltük a mai napot az első körös interjúra. 

A sztori picit hosszabb, mint amit most leírnék, így hát csak a lényeg: két körön átmentem, elbeszélgettem a két munkatárssal, nagyjából tudom, hogy egy telko cégről lehet szó. Amit kértem juttatást, azt megadják, az reális elvárás volt. A cég neve most még titkos. A következő kör a cég HR-esével fog zajlani, majd ha azon is átestem, akkor jön a szakmai vezető. Hát remélem a negyedik lépcsőt is megugrom, ha már az első kettőt igen. A HR-től nem tartok, az szerintem inkább csak a juttatási csomagról fog szólni, a kezdésről... 

Három napja - szinte szakadatlanul - fáj a fejem. Tegnap hányingerem volt, és szúrt az oldalam (a seb mögött). Este (szerencsére már az ágyban) azt hiszem elájultam. Az addig ölemben lévő notebook a földön volt hajnalban, és emlékszem, nagyon fájt a fejem és fáztam. Éreztem azt, amit ájulás előtt szoktam. Fáradt voltam, borzasztóan kimerült, mint kemozásánál. 

Napok óta nem alszom, ha igen, és elalszom korán, akkor felébredek hajnalban (esetleg a macskák ajtókaparászására) és már nem tudok visszaaludni. Így nem ritka, hogy két-három órákat alszom. 

Nagy a nyomás megint. Most már túl nagy, túl sok minden van megint rajtam. Welcome stress again. The situation is same as before - mondhatnám ha notorikus Facebookos vagy Twitteres lennék...  

Ma eldöntöttem, hogy leszámolok a nyelviskolás munkával, mert 2:1 arányban áll a kiadás a bevételhez. Ez így nem mehet tovább, főleg, hogy nincs máshonnan bevétel. Eljött a határ, amin túl már nem megyek. És valószinűleg más területen is határhoz érés van. Nem tehetem meg, hogy megint háttérbe szorítsam magam, az érdekeimet, magam elé helyezve mindenki más akaratát, egoizmusát. Elég volt! Elég!

Hajnali SMS-ben egy gyalázatosan kevés összeg beérkezéséről szóló értesítést kaptam. Feladó a Nyugdíjfolyósító igazgatóság. Kivert a víz! Ez az összeg kb. az egyötöde annak, ami legutóbb jött. Mivel még hajnali hat körül járt az idő, esélyem sem volt a postára menni, mert közben meg persze jött valami levél, éppen tőlük.

Opciók:

• Ha az van a levélben, hogy lezárták a megállapítást, és eddig tévesen "túl sokat" utaltak volna, most pedig kompenzálnak, akkor gáz van/lesz. Nem jövünk ki sehogysem.
• Ha az van a levélben, hogy még valami adatot kell szolgáltatnom, és emiatt késik a végleges megállapítás, akkor nincs olyan nagy gáz.

Végül csak elhoztam a levelet a postáról. Egy sima értesítéshez képest tetemes méretű pakk jött. Amikor elkezdtem kibontani, láttam, hogy "csak" visszaküldték a korábban elküdött saját, eredeti okmányok példányát. Volt azonban egy vaskos levél is, aminek az utcán csak az első oldalát olvastam el, amolyan rohamléptekben, annyira csak, hogy megértsem, mi a lényeg. 

Nos, ez maga A Határozat, amelyben mostmár jogerősen megállapították a rokkantsági fokom (83%) és a havi járandóságot. Ez utóbbi szerint kb. három ezer Forinttal több jön majd, mint eddig. Tényleg egész jól megsaccolták korábban. Ezek szerint sikerült az APEH-kal az adategyeztetés! És ez a "kis" pénz nem más, mint az elmúlt (öt) hónapokra eső járulék különbség. Ez megnyugtató volt. A félelmemet egyébként az erősítette, hogy ma éppen tizedike van, és ilyenkor "hozza a postás" a nyugdíjat. Persze, nyílván nem szombaton és nekem meg aztán végképp nem "hozza", mert én utalással kértem a folyósítást. 

Konklúzió

Ha szigorúan nézem, akkor 2008.11.27-től intéződött a leszázalékolásom, rokkantosításom. Ez barátok közt is 11 hónap! Valamelyest "szépíti" ezt a tragikus ügyintézési sebességet az a tény, hogy június 26.-ig papíron állományban voltam, tehát nem rokkantosíthattak. Akkor az ebbéli kérelmemet el is utasították. De ha ezt figyelembe veszem, akkor is négy hónapig tartott, míg megállapításra került a státuszom és a folyosítandó járulék. Ebben nem kevés szerepe volt az APEH-nak is persze, s mint tudjuk, ott bizony 60 nap a válaszadási standard... A Határozat szerint márciusban (2010) felülvizsgálatra kell mennem. Ez most egyelőre megnyugtató... 

Munka

Az azonban elképesztően stresszel, hogy nincs kiszámítható jövedelmem. Ez a nyelviskolás story "elvileg" jó lenne, ha az emberek tényleg akarnának beiratkozni. Végeztem némi számadást az elmúlt két tapasztalatai alapján. Elkeserítő!! Közel 60 megkeresésből (számos kapásból NEM, több megbeszélést követő NEM) eddig mindössze 1, azaz egy valaki iratkozott be. Igaz, valószinűleg jövő héten még egy vagy két ember hallgató lesz. De most (!) ami fix, az ez az egy beiratkozó. Ehhez pedig szinte minden nap autóztam - nem keveset! Még Csillebércen is voltam. Az a pasas például sokat jár Londonba és azért szeretne alapszinten beszélni, hogy ne csak azt a 13 szót használja, amit megtanult, amivel - saját elmondása szerint - át lehet menni a város egyik feléből a másikba. Szóval, szinte tuti beiratkozó volt. A telefonos egyeztetés során legalábbis úgy nézett ki. 

Levontam néhány tanulságot és biztos, hogy hétfőn új módon fogok egyeztetni. Tuti, hogy elmondom az egyeztetés végén, hogy csak akkor találkozzunk, ha komolyak a nyelvtanulási szándékai, mert utálom, hogy potyára autózgatok (benzin, parkolási díj, parkoló keresés) és azt is, ha lemondják s a következő időpontomig akár másfél, két órát is ücsörgök itt-ott, várok. Nem szeretem ha az én időmet (amiből kevés van) elszúrják, pazarolják.

Még mindig nem megy az alvás, pihenés rendesen.

Kitart a 24, van még epizód, úgyhogy átsegít az elalvási nehézségeken. Korábban írtam már, hogy ez a sorozat valahogy totálisan leköti a figyelmem, így tényleg, közben nem agyalok. Nem szedek már nagyon régóta altatót és az a röhej, hogy időnként olyan fáradt vagyok estére, hogy csodálkozom, miért nem tudok elaludni. De mégis! Hiszen ott a sötétben, magányban a gondolatok lerohannak és megoldásokat keresek, mint az ősember a barlangban.   

Ezzel a kicsit hatásvadász címmel adok közre néhány munkával kapcsolatos infot, a heti eseményekkel kapcsolatban történtekről.   

Kaptam megbízható forrásból visszajelzést a "nem szimpatikus állásinterjús" helyről, noha a cég "jeles" képviselője nem tartotta a szavát, mely szerint: "Tibor, mindenképpen fogom keresni holnap, vagy legkésőbb pénteken!" Igen, ő volt a nagy arc... Éppen tegnap  délután fejtettem ki a sógornőmnél, hogy valószinűleg azért nem engem választott, mert átláttam rajta, mert voltak olyan mondataim, ami a húsz év korkülönbségből (is) adódó - mondjuk úgy: - bölcsesség mondatta velem és talán nem akart a köreiben egy kritikus embert látni.
Ez a potenciális munkahely egyébként a nem bánom kategória... 

Sikerült azt is megtudni, hogy a Vodafonnál még nem is indították el igazán a kiválasztást, ezért nem jelentkeztek. Ide van kapcsolatom, úgyhogy számítok a druszám segítségére.  

A másik telko cégnél (ahol tömeges leépítések vannak de közben a sales kérdés még mindig nincs megoldva) pedig a karrier oldal egyszerűen elérhetetlen - bár szerintem ennek semmi köze a humán kérdésekhez, inkább csak technikai baki lehet.

A nyelviskolás üzletkötés egyelőre nulla sikerrel járt. Négy találkozót tudtam megtartani, ami nagyon kevés. Az elvárás a napi hat. Voltak ugyan időpontjaim, - szám szerint nyolc leegyeztetett - de vagy az OOI UH vizsgálat miatt, vagy az ügyfél lemondása, vagy közlekedési dugó miatt nem valósultak meg. A jövő hétre áttettem párat és sok név van még a tarsolyban, szóval nem adtam még fel ... csak azt hittem azért ez könnyebb lesz! 

Szombaton tartottam pénzügyi tanácsadást, és kaptam ajánlásokat is, azon tovább tudok menni. A fiatal párt pedig érdeklik a megoldások, amiket kínálunk.Arra büszke vagyok, hogy egy nagyon határozott NEM-ből hoztam vissza a beszélgetést annyira, hogy még egyszer leülünk és egy konkrét ajánlatot megnézünk.  

Tovább keresgélek, mert eddig egyik megoldás sem megnyugtató. Kedden lesz egy újabb állásinterjúm, amire nagyon kíváncsi vagyok, mert végre műszaki (és részben sales) jellegű a munka. Amit telefonban elmondtak, az szimpatikus volt, de ettől még persze nem alkotok még csak előítéletet jellegű véleményt sem. Kíváncsi vagyok mi a munka pontosan, mik az elvárások, meg szeretném látni mekkora ennek a munkának a realitása, lehetőségei és persze mennyit lehet keresni jövedelemmel lehet kalkulálni.